23.fejezet

Szerk.hoz.: Beismerem nem vagyok túl lányos..de ez a fejezet kihozta belőlem a csajt.




Nemsokkal később Jungkook is lejött.
Szinte csillogtak a szemecskéi. Nagyon cuki volt.
Tiszta kómásan járnált a lakásban. Tisztára elolvadtunk tőle. Igen...mindenki.
Kissé nyűgösködött de ez még cukibbá tette az amúgy is babaarcú Jungkook-ot.
-Álmos vagy?-ültem le mellé.
-Kicsit.-nézett rám. Szemei majdem leragadtak de próbált ébren maradni.
-Menjetek vissza...aludjatok még egy kicsit..-guggolt le elénk SeokJin.
-Gyere Kookie..álltam fel.-Menjünk..aludjunk még egy kicsit.
-Jó..-felmentünk a szobámba majd Jungkook ahogy van (pizsamában) bedűlt az ágyamba.-TaeTae hyung?
-Igen Kookie?-bújtam be mellé.
- Rosszat álmodtam az éjszaka.
-Mit?
-Azt,hogy elveszítelek téged. Nagyon szeretlek téged..nem akarlak elveszíteni. Nagyon fontos vagy nekem.
-Kookie nem fogsz elveszíteni.
-Biztos?
-Biztos..-pusziltam a hajába.-Te is fontos vagy nekem. Jungkook-ot átkarolva aludtam el.
Nagyon fontos volt nekem a hülye feje. Nagyon imádtam őt. Sosem hagytam volna,hogy bántsák őt.
Még gyermeki mosolyt húzott az arcára és emiatt os féltettem őt. Túl jó szívű volt ehhez a világhoz.
Az álmomban minden sötét volt.
Csak mentem előre és valamiért féltem. Féltem,hogy elveszítek valakit. Valakit aki nagyon közel áll hozzám és fontos nekem.
Hirtelen megálltam. A feketeség eltűnt és ezt felváltotta egy szép rét.
A réten a gyerekkori önmagamat láttam.
A kicsi Taehyung-ot, aki hatalmas mosollyal futkorászott a virágok között.
Akkor voltam a legboldogabb. Azt csinálhattam amit akartam. A családommal lehettem. És a gyerekkori legjobb barátommal.
Hirtelen feltűnt egy fekete hajú lány akinek két copfba volt fonva a haja.
A legjobb emlékeim jelentek meg.
 A tesóim születése. Egyiknél sem bírtam ki,hogy ne sírjak. Olyan picik voltak, szinte a két tenyeremben elfértek.
Éreztem ahogyan Jungkook mocorogni kezd. Azonnal felébredtem és addig nem aludtam vissza míg meg nem bizonyosodtam afelől,hogy minden rendben fal a kicsivel.
Megsimogattam a fejét majd az arcát is.
Visszahunytam a szemeimet majd megpróbáltam visszatérni az álmok mezejére.
Délután volt már amikor felkelltem.
 Jungkook persze még akkor is édesen aludt.
-Tae?-nyílt az ajtó. Jimin jött be rajta.-Aludtatok?
-Ühüm..-ráztam álmosan a fejemet.
-Taehyung?..-adott egy puszit az arcomra.-Mit kérsz karácsonyra?
-Nem gondolkoztam még ezen...Hmm..-gondolkoztam el.-Lepj meg...legyen meglepetés.
-Rendben...akkor legyen meglepi.